Súlyos döntést hozott meg a Kúria! Ezentúl így számítják be a tanulással töltött éveket a nyugdíjba, a szolgálati időbe és a jogosultsági időbe!

Figyelem – megjött a Kúria döntése – így fog beleszámítani a tanulás a nyugdíjba!

A tanulmányi idő figyelembe vétele a szolgálati idő számításakor

Érdekes cikk jelent meg az adózóna lapjain, itt megismertettek egy olyan jogerős ítéletet, amelynek egy bizonyos részét a Kúria hatályon kívül helyezett.

Peres ügy lett egy villamosmérnök szolgálati idejének számítása körül, mert nem úgy számolták be a tanulmányi idejét a társadalombiztosítási szervek, mint azt ő gondolt volna. A felperes 1996. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-éig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt és ezalatt az időtartam alatt állami forrásból ösztöndíjban részesült. Az illetékes szervek a szolgálati idő számításánál elismerték szolgálati időként a felperes 1990. szeptember 1-jétől 1995. június 30-áig terjedő tanulmányi idejét , viszont az 1996. szeptember 1–1999. augusztus 31. közötti doktoranduszi idejét nem ismerték el szolgálati időként, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 37. § (1) bekezdése és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (Tny.vhr.) 29. § (1) bekezdése rendelkezéseit figyelembe véve.

A bíróság ítéletében elutasította a felperes keresetét :

A ítéleti érvelésben az szerepel, hogy a 89/1990. (V. 1) MTr. (MTr.) 132. § (1) bekezdése alapján szolgálati időként kell elismerni az 1998. január 1. napját megelőző időszakból a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét (legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges időt).
Az MTr. 132. § (4) bekezdése szabályozza a több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok szolgálati időként való elismerésének lehetőségét, a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem ismerhető el szolgálati időként, a felperes által elismerni kért időszak.
„ A bíróság a Tny. 41. §-a alapján megállapította, hogy felperes doktoranduszi hallgatói jogviszonya 1998. január 1. napját követő időre szolgálati időt nem keletkeztetett.”

Ezzel a megállapítással ment szembe a Kúria döntése, amelynek köszönhetően a PhD. időszakot is elismerték szolgálati időnek:

Hirdetés

a felperes doktoranduszi jogviszonyban állt, és nem aspiráns, és nem doktorjelölt jogviszonyban , ezért ez alatt az időtartam alatt hallgatói jogviszonyban állt (Felsőoktatási törvény 27. § (1) bekezdése).
A doktori képzés a felperes doktori jogviszonyát eredményező 36 hónap, 3 év tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű (tovább)képzésnek számít, célja a doktori (PhD.) fokozat megszerzése.
A felperes nem több (más) képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatott ez alatt az időszak alatt ( doktoranduszi ideje) , hanem a meglévő képzettségét emelte magasabb szintre. Ezért ismerhető el ( járulékfizetés nélkül ),a posztgraduális képzés szolgálati időként.
Az 1998. január 1. napját követő időtartamra vonatkozóan, a Tny. 41. §-a alapján a felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időként nem ismerhető el, mert szolgálati időként csak azok az időszakok ismerhetők el, amelyre a nyugdíjjárulékot fizettek.
január 1. után a szolgálati idő megszerzése érdekében megállapodást lehetett kötni a Tbj. 34. § (5) bekezdése értelmében , például a doktorandusz képzés idejére vonatkozóan is, ennek a megállapodásnak az alapján bizonyos meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.
A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és úgy döntött:

szeptember 1-jétől 1997. december 31-éig terjedő doktoranduszi ideje alatt hallgatói jogviszonyban volt, ennek alapján ez az időszak szolgálati időnek minősül-
viszont az 1998. január 1-jétől 1999. augusztus 31-éig terjedő időtartamra a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával .

A cikk az adozona.hu cikke alapján készült.

 

Leave a comment